Kihívások és elvárások a magyar múzeumi rendszerrel kapcsolatban
VITAINDÍTÓ FELHÍVÁS
Az ICOM Magyarország elkötelezett a hazai múzeumi szektor rövid- és hosszú távú szakmai fejlesztésében, a nemzetközi beágyazottságának erősítésében. A kulturális kormányzattal való szakmai párbeszéd folytatását – újjáalakítását – stratégiai célnak tartjuk, hogy a szervezetünk nemzetközi tapasztalatai, jó gyakorlatai szervesen beépüljenek a hazai gyakorlatokba. A múzeumok összetett feladatokat ellátó közintézmények: olyan kutatási infrastruktúrák, amelyek a technológiai fejlődés és az emberi tudás növekedésével újra és újra megszólaltathatók, és amelyek révén újabb és újabb válaszokat kaphatunk a társadalmat foglalkoztató legkülönfélébb kérdésekre. Másrészt a múzeumok működésében a közönségkapcsolatok (múzeumpedagógia, inkluzivitás, társadalmi felelősségvállalás) prioritását tovább szükséges erősíteni, hogy a múzeumok a társadalom számára nélkülözhetetlen, releváns intézményként működjenek. A múzeumok nem egyszerűen csak „költségvetési tételek”, „háttérintézmények”, hanem identitáserősítő, hiteles, sokszínű és befogadó örökségi és kulturális helyszínek, amelyek az oktatás, a művelődés, és a turizmus területén is nemzetgazdasági erőt képviselnek. Ennek szellemében fogalmaztuk meg állásfoglalásunkat, amelyet az ICOM következő közgyűlésén szakmai vitára bocsátunk.
1. Egy konszenzusos, szakmai alapokon nyugvó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti kulturális stratégia és közgyűjteményi politika megalkotása, amely rögzíti a múzeumok állami fenntartásának minimumfeltételeit és kijelöli az intézmények szakmai fejlődésének hosszú távú irányait.
2. A múzeumok szakmai integritásának visszaállítása, megőrzése és garantálása. A szakmai autonómia megerősítése. A fenntartói kontroll és a szakmai irányítás szétválasztása: világos jogszabályi garanciák szükségesek annak biztosítására, hogy a fenntartó (legyen az minisztérium vagy önkormányzat) ne szólhasson bele a kiállítási koncepciókba, a szerzeményezési tervbe és a tudományos kutatások irányába.
3. Független kommunikáció. Az adott intézmény saját hatáskörben dönthessen a kommunikációjáról, üzeneteiről, megszólalóiról, kommunikációs partnereiről, rendezvényeiről és a rendezvényekre meghívottak személyéről.
4. Átlátható, hiteles és etikus vezetőválasztás. A múzeumvezetés nem politikai bizalmi állás, hanem speciális szakértelmet igénylő menedzseri és tudományos feladat, így a kiválasztásnál az utóbbi szempontoknak kell érvényesülniük.
5. Strukturált bérrendezés és életpályamodell – valódi forrásbővítés és nem csak adminisztratív átsorolás – kialakítása.
6. A múzeumi intézmények fenntartási költségeinek optimalizálása. A zöld múzeumi működés támogatása és olyan gazdálkodási modell, amely lehetővé teszi a saját bevételek (jegybevétel, rendezvények, múzeumi bolt, büfé, egyéb szolgáltatások) visszaforgatását az alapfeladatokba, ahelyett, hogy az a fenntartói költségvetésbe folyna be. A múzeumi költségvetés ne csak egy évre szóljon, legyen tere a középtávú pénzügyi tervezésnek, a következő évek kiállítási, kutatói, oktatás és más projektjeinek megfelelő előkészítéséhez.
7. A közgyűjtemények projektalapú társfinanszírozásának megerősítése egy szakmai függetlenséggel bíró NKA működésével.
8. Az intézményrendszer stabilizálása, az országos hatókörű múzeumok kényszerített költöztetésének leállítása. A Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum helyzetének mielőbbi rendezése a fővárosban.
9. Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának azonnali elindítása.
10. A centralizált Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba tömörített intézmények önállóságának visszaállítása: az összevont múzeumok önálló gazdálkodásának és jogi személyiségének visszaállítása, biztosítva a szakterületi autonómiát és a megkezdett dezintegráció folytatását, az integráció felülvizsgálatát.
11. Országos gyűjteményi revízió és digitalizálás elindítása, valamint a digitalizált javak közös, nyílt hozzáférésű platformon való közzététele, FAIR (Findable, Accessible, Interoperable and Reusable) elveknek megfelelő adatarchitektúrák létrehozásával, a mesterséges intelligencia alkalmazásával felgyorsított feldolgozás és a folyamatos revízióhoz szükséges dedikált szakmai stáb finanszírozása. Szükséges egy országos MI-stratégia a közgyűjtemények számára, amely központi számítási kapacitást és szoftveres hátteret biztosít az automatizált kézírás-felismeréshez, a gépi metaadat-generáláshoz és a gyűjteményi adatok nemzetközi szabványok szerinti összekapcsolásához. Az intézmények európai integrációjának elősegítése az uniós projektekhez való hozzáférése érdekében, valamint az ESFRI keretrendszerben létrejövő kutatási infrastruktúrákhoz történő csatlakozás elősegítése.
12. A szakmai programok, állami kitüntetések és szakmai díjak odaítélésének független, paritásos alapú szakmai kuratóriumok kezébe adása; a delegálási jog visszatelepítése az autonóm szakmai szervezetekhez, biztosítva a döntési folyamatok teljes transzparenciáját és a politikai szempontok kizárását. A közgyűjteményeket érintő forráselosztásban és döntéshozatalban az MMA és más köztestületek szerepvállalása ne írja felül a múzeumszakmai szervezetek autonómiáját; a döntési jogkörök maradjanak a választott szakmai testületeknél.
13. A közgyűjteményekben őrzött nemzeti kulturális javak elidegenítésének feltétlen tilalma; az állami vagyonról szóló törvény azon módosításainak visszavonása, amelyek lehetővé teszik múzeumi tárgyak protokolláris ajándékként való elidegenítését a szakmai testületek hozzájárulása nélkül.
14. A nemzetközi szakmai sztenderdek (ICOM) kötelező alkalmazása: az új múzeumi definíció és az etikai kódex (ICOM Code of Ethics) beemelése a hazai jogszabályi környezetbe, ami gátat szab a politikai alapú műtárgy-kölcsönzéseknek, a gyűjtemények szétforgácsolásának és az indokolatlan átszervezéseknek.
15. Társadalmi beágyazottság, a közösségi részvételiség és hozzáférhetőség legszélesebb körű kialakításának támogatása: a múzeum nemcsak raktár, hanem közösségi tér.
16. Transzparens és kiszámítható beszerzési/műtárgyvásárlási keret: olyan központi, de szakmai kuratórium által kezelt alap létrehozása, amely lehetővé teszi a nemzeti gyűjtemények tervszerű, szakmai szempontú bővítését a politikai reprezentációs vásárlások helyett.
17. Kutatási szabadság és publikációs autonómia: a múzeumi kutatómunka egyenrangú elismerése az akadémiai/egyetemi kutatásokkal, biztosítva a tudományos eredmények cenzúramentes közzétételét.
18. A múzeumok és a közoktatás hatékony kapcsolatának újragondolása. A múzeumi óra, a múzeumokkal való együttműködés, a múzeumi kutatás legyen része az oktatásnak, ebben mind szakmai, mind munkaidőbeli, mind pályázati jellegű anyagi támogatást kapjanak az iskolák.
19. A felsőoktatás és a múzeumi szektor együttműködésének erősítse, többek között az egyetemi pedagógiai képzésekbe kerüljenek be a múzeumhasználat módszertani metódusai, induljanak múzeumpedagógiai alapképzési szakok.
Budapest, 2026. április 24.
Az ICOM Magyarország elnöksége:
dr. Sári Zsolt elnök
Molnárné Aczél Eszter
dr. Babocsay Gergely
dr. Berényi Marianna
Juhász Litza
Kónya Béla Tamás
dr. Ringer István
dr. Róka Enikő
dr. Zsigmond Gábor