Vészhelyzeti menedzsment a múzeumokban – szakmai workshop a PRISM projekt keretében

2026. február 19-én a budapesti Néprajzi Múzeum adott otthont az ICOM Magyarország Vészhelyzeti menedzsment a múzeumokban című szakmai workshopjának. Az esemény a PRISM – Prevention, Research, Investigation and Security in Museums nemzetközi projekt magyarországi programjának első szakmai állomásaként valósult meg. A workshop célja az volt, hogy a múzeumi és kulturális örökségvédelmi területen dolgozó szakemberek közösen gondolkodjanak a kulturális javak védelmének aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a vészhelyzeti felkészülésre, a kockázatkezelésre és a krízishelyzetekben alkalmazható módszerekre.

Az esemény iránt nagy érdeklődés mutatkozott: a résztvevők között múzeumi szakemberek, gyűjteménykezelők, restaurátorok, biztonsági szakemberek, örökségvédelmi szakértők és a hatóságok képviselői is jelen voltak. Már a workshop első perceiben érzékelhető volt, hogy a téma különösen aktuális és hiánypótló. Az előadásokat folyamatos kérdések, hozzászólások és spontán szakmai beszélgetések kísérték. A résztvevők nem csupán hallgatói voltak az előadásoknak, hanem aktív alakítói is a diskurzusnak: több ponton élénk párbeszéd alakult ki az előadók és a hallgatóság között, ami valódi szakmai műhellyé tette az eseményt. A program így nemcsak előadások sorozata volt, hanem egy olyan közösségi esemény, amelyben jól érzékelhető volt a kulturális javak védelmével kapcsolatos tudás és tapasztalatok megosztása iránti erős szakmai igény.

A PRISM projekt és a magyarországi program

A workshopot Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke nyitotta meg, aki bemutatta a PRISM projekt hátterét és célkitűzéseit. A hároméves programot a Nemzetközi Múzeumi Tanács (ICOM) párizsi Heritage Protection osztálya koordinálja, és hét ország intézményeit fogja össze: az ICOM Észtország, ICOM Magyarország, ICOM Lettország, ICOM Litvánia, ICOM Szlovákia és ICOM Ukrajna nemzeti bizottságait, valamint a Román Nemzeti Történeti Múzeumot. A projekt célja, hogy új módszertani eszközöket és gyakorlati megoldásokat dolgozzon ki a kulturális javak illegális kereskedelmének jobb megértése és megelőzése érdekében, valamint erősítse a múzeumok és örökségvédelmi intézmények felkészültségét a különböző kockázatokkal és veszélyhelyzetekkel szemben.

A magyarországi program egyik legfontosabb eleme egy online szakmai kiadvány elkészítése Kulturális javak védelmi terve (Cultural Property Safeguarding Plan) címmel. A készülő útmutató gyakorlati információkat és módszertani ajánlásokat fog tartalmazni a múzeumi szakemberek, örökségvédelmi intézmények és a bűnüldöző szervek számára, hozzájárulva a kulturális javak védelmének megerősítéséhez.

Nemzetközi módszertanok és örökségvédelmi tapasztalatok

Varga Lujza, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője és a Blue Shield Magyarország megbízott alapítója előadásában az UNESCO–ICCROM International Training Course (ITC) képzési program módszertanát ismertette, amely a kulturális örökség védelmének egyik fontos nemzetközi keretrendszere. A bemutatott megközelítés középpontjában a kockázatértékelés és a felkészülés áll. A módszertan hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség védelme csak akkor lehet hatékony, ha a különböző szereplők – múzeumok, örökségvédelmi szervezetek, hatóságok és szakértők – összehangoltan működnek együtt. A képzési program ezért a veszélyforrások azonosításától a megelőzésen át egészen a krízishelyzetek kezeléséig nyújt módszertani támogatást. Az előadás kitért arra is, hogy a kulturális örökség védelme ma már globális kérdés: a fegyveres konfliktusok, a klímaváltozás, a természeti katasztrófák és az illegális műtárgykereskedelem mind olyan kihívások, amelyek új megközelítéseket igényelnek. A hallgatóság különösen aktívan reagált a bemutatott nemzetközi példákra: több kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogyan lehet a módszertant a magyar múzeumi gyakorlatban alkalmazni.

A múzeumi biztonság gyakorlati kérdései

A múzeumi biztonság gyakorlati aspektusairól Hota Péter, a Szépművészeti Múzeum biztonsági főosztályvezetője beszélt. A prezentáció részletes betekintést nyújtott abba, hogyan működnek a modern múzeumi biztonsági rendszerek, és milyen szervezeti, technikai és emberi tényezők szükségesek a műtárgyak hatékony védelméhez.

Az előadás során szó esett a múzeumokat fenyegető különböző kockázatokról: a lopásoktól és vandalizmustól kezdve a technikai meghibásodásokon át a rendkívüli eseményekig. Hota Péter hangsúlyozta, hogy a biztonság nem csupán technikai kérdés: a jól kidolgozott protokollok, a személyzet felkészítése és az intézmények közötti együttműködés legalább ilyen fontos szerepet játszik a műtárgyak védelmében.

A hallgatóság részéről számos kérdés érkezett a biztonsági rendszerek működésével, a személyzet képzésével és a krízishelyzetek kezelésével kapcsolatban. Az előadást követő beszélgetés jól mutatta, hogy a múzeumi biztonság kérdése sok intézmény számára aktuális és gyakorlati kihívás.

Kulturális örökség mentése katasztrófahelyzetben

A workshop következő előadását Domján Gábor tűzoltó alezredes, a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője tartotta, aki a kulturális örökség mentésének katasztrófavédelmi szempontjait mutatta be. Előadásában rámutatott, hogy a kulturális örökség védelme nem kizárólag a múzeumok feladata: a hatékony védelem csak az állami szervek, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a szakmai intézmények együttműködésével valósulhat meg. 
A kulturális örökség mentése a katasztrófavédelmi rendszerben komplex folyamatként jelenik meg, amely a felkészüléstől a káresemények kezeléséig több egymásra épülő lépésből áll. Az első lépés a kockázatok azonosítása és a kulturális örökségi értékek kategorizálása. Mentési szempontból különbséget kell tenni a nem mozdítható örökségek – például műemlék épületek és régészeti lelőhelyek – és a mozdítható kulturális javak, például műtárgyak, gyűjtemények vagy dokumentumok között. 

Az előadás, ahogyan a többi prezentáció is, hangsúlyt fektetett a felkészülés jelentőségére. A hatékony védelem érdekében szükség van a kulturális javak nyilvántartására, a mentési prioritások meghatározására, a csomagolóanyagok és szállítási kapacitások felmérésére, valamint biztonságos tárolóhelyek kijelölésére. Ugyanilyen fontos a szakemberek képzése és a rendszeres gyakorlatok megszervezése is. 

Domján Gábor konkrét példákon keresztül mutatta be a mentési műveletek gyakorlati lépéseit: a helyzet gyors felmérését, a beavatkozó erők riasztását, a mentési prioritások meghatározását és a kimenekített javak ideiglenes elhelyezésének megszervezését. A műveletek során alapvető feladat a tárgyak biztonságos mozgatása, dokumentálása, csomagolása és ideiglenes tárolása. Az előadás kitért a kulturális örökség mentésében részt vevő speciális szakértői csapatok szerepére is, amelyekben restaurátorok, művészettörténészek, statikusok és katasztrófavédelmi szakemberek dolgoznak együtt. A hatékony működéshez elengedhetetlen a megfelelő felszerelés, a jól szervezett kommunikáció és az információk pontos dokumentálása.

Egy hiánypótló szakmai fórum

A workshop rámutatott, hogy a múzeumok vészhelyzeti felkészültségének kérdése ma különösen aktuális. A klímaváltozás okozta természeti kockázatok, a fegyveres konfliktusok és a kulturális javak illegális kereskedelme mind olyan kihívások, amelyekre a múzeumoknak egyre tudatosabban kell reagálniuk. 

A workshop a PRISM projekt magyarországi programjának első lépése volt. A következő időszakban további workshopok és szakmai egyeztetések segítik majd a Kulturális javak védelmi terve című online kiadvány elkészítését. A projekt célja, hogy a múzeumok, örökségvédelmi intézmények és hatóságok számára egyaránt használható, gyakorlati útmutató jöjjön létre, amely hozzájárul a kulturális örökség hatékonyabb védelméhez.

Kapcsolat
A PRISM projekt egészéhez: [email protected]
A magyarországi programhoz [email protected]

EU finanszírozási nyilatkozat 
Az Európai Unió finanszírozásával. A közleményben megfogalmazott nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményével. Az Európai Unió és a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé ezekért.