ICOM Agóra – Felhívás munkacsoportokban való részvételre

Az ICOM Magyarország az elmúlt időszakban 19 pontban fogalmazta meg a hazai múzeumi szféra jelenlegi helyzetével és jövőjével kapcsolatos legfontosabb szakmai kérdéseket. A következő lépés ezeknek a témáknak a részletesebb kidolgozása, valamint azoknak a további problématerületeknek a feltárása, amelyek a szakmai visszajelzések alapján szintén figyelmet érdemelnek.

Az ICOM Agóra munkacsoportjainak célja, hogy a 19 pont közül azokat, amelyek bővebb kifejtést igényelnek, részletesebben kidolgozzák, röviden összefoglalják az adott terület jelenlegi helyzetét, alapelveket fogalmazzanak meg, és javaslatokat tegyenek a szükséges változtatásokra. A beérkezett visszajelzések nyomán a 19 ponton túl további megvitatandó témák is bekerültek a közös munkába.

A bérezés és az életpályamodell kérdésével a munkacsoportok nem foglalkoznak, ebben a témában irányadónak tekintjük a Pulszky Társaság 2026. február 28-án közzétett állásfoglalását.

Várjuk mindazok jelentkezését, akik múzeumi szakemberként szívesen részt vennének ebben a közös gondolkodásban. Lentebb megtalálhatók az egyes témakörök, a munkacsoportok vezetői és a felvetett kérdések rövid ismertetése.

Jelentkezni 2026. június 8-án éjfélig lehet az [email protected] e-mail-címen. Kérjük, hogy levelében a választott munkacsoport(ok) nevét, valamint – amennyiben szükségesnek tartja – telefonos elérhetőségét tüntesse fel.

A jelentkezési határidőt követően a munkacsoportok vezetői veszik fel a kapcsolatot a résztvevőkkel az egyeztetések megszervezése érdekében.

A munkacsoportok a megbeszélések eredményeként témánként legfeljebb 1–2 oldalas szöveges anyagot állítanak össze. Ezeket az ICOM Magyarország elnöksége összegzi, és eljuttatja a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz.

Célunk, hogy 2026 júniusának végére minden témakörben elkészüljön egy rövid problémafelvetés és javaslatcsomag, amely alapul szolgálhat a későbbi, részletesebb szakmai egyeztetésekhez és fejlesztési folyamatokhoz.

Számítunk a múzeumi szakma minél szélesebb körű részvételére.

Stratégia, múzeum brand

vezető: Varga Benedek

„1. Konszenzusos, szakmai alapokon nyugvó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti kulturális stratégia és közgyűjteményi politika megalkotása, amely rögzíti a múzeumok állami fenntartásának minimumfeltételeit és kijelöli az intézmények szakmai fejlődésének hosszú távú irányait.”

Autonómia 

vezető: Berényi Marianna és Róka Enikő

„2. A múzeumok szakmai integritásának visszaállítása, megőrzése és garantálása. A szakmai autonómia megerősítése. A fenntartói kontroll és a szakmai irányítás szétválasztása: világos jogszabályi garanciák szükségesek annak biztosítására, hogy a fenntartó (legyen az minisztérium vagy önkormányzat) ne szólhasson bele a kiállítási koncepciókba, a szerzeményezési tervbe és a tudományos kutatások irányába.”

„17. Kutatási szabadság és publikációs autonómia: a múzeumi kutatómunka egyenrangú elismerése az akadémiai/egyetemi kutatásokkal, biztosítva a tudományos eredmények cenzúramentes közzétételét.”

„12. A közgyűjteményeket érintő forráselosztásban és döntéshozatalban az MMA és más köztestületek szerepvállalása ne írja felül a múzeumszakmai szervezetek autonómiáját; a döntési jogkörök maradjanak a választott szakmai testületeknél.”

Fenntartási költségek optimalizálása

vezető: Nagy Magdolna

„6. A múzeumi intézmények fenntartási költségeinek optimalizálása. A zöld múzeumi működés támogatása és olyan gazdálkodási modell, amely lehetővé teszi a saját bevételek (jegybevétel, rendezvények, múzeumi bolt, büfé, egyéb szolgáltatások) visszaforgatását az alapfeladatokba, ahelyett, hogy az a fenntartói költségvetésbe folyna be. A múzeumi költségvetés ne csak egy évre szóljon, legyen tere a középtávú pénzügyi tervezésnek, a következő évek kiállítási, kutatói, oktatás és más projektjeinek megfelelő előkészítéséhez.”

Társfinanszírozás, NKA

vezető: Hegyi Dóra

„7. A közgyűjtemények projektalapú társfinanszírozásának megerősítése egy szakmai függetlenséggel bíró NKA működésével.”

Digitalizálás, revízió

vezető: Babocsay Gergely és Kónya Béla

„11. Országos gyűjteményi revízió és digitalizálás elindítása, valamint a digitalizált javak közös, nyílt hozzáférésű platformon való közzététele, FAIR (Findable, Accessible, Interoperable and Reusable) elveknek megfelelő adatarchitektúrák létrehozásával, a mesterséges intelligencia alkalmazásával felgyorsított feldolgozás és a folyamatos revízióhoz szükséges dedikált szakmai stáb finanszírozása. Szükséges egy országos MI-stratégia a közgyűjtemények számára, amely központi számítási kapacitást és szoftveres hátteret biztosít az automatizált kézírás-felismeréshez, a gépi metaadat-generáláshoz és a gyűjteményi adatok nemzetközi szabványok szerinti összekapcsolásához. Az intézmények európai integrációjának elősegítése az uniós projektekhez való hozzáférése érdekében, valamint az ESFRI keretrendszerben létrejövő kutatási infrastruktúrákhoz történő csatlakozás elősegítése.”

Szakmai díjak, kuratóriumok

vezető: Molnárné Aczél Eszter

„12. A szakmai programok, állami kitüntetések és szakmai díjak odaítélésének független, paritásos alapú szakmai kuratóriumok kezébe adása; a delegálási jog visszatelepítése az autonóm szakmai szervezetekhez, biztosítva a döntési folyamatok teljes transzparenciáját és a politikai szempontok kizárását.”

Akvizíció és raktározás

vezető: Odler Zsolt

„16. Transzparens és kiszámítható beszerzési/műtárgyvásárlási keret: olyan központi, de szakmai kuratórium által kezelt alap létrehozása, amely lehetővé teszi a nemzeti gyűjtemények tervszerű, szakmai szempontú bővítését a politikai reprezentációs vásárlások helyett.”

A raktározási problémák feltárására és megoldására vonatkozó javaslat.

Oktatá,s hozzáférhetőség, közösségek bevonása

vezető: Joó Emese

„18. A múzeumok és a közoktatás hatékony kapcsolatának újragondolása. A múzeumi óra, a múzeumokkal való együttműködés, a múzeumi kutatás legyen része az oktatásnak, ebben mind szakmai, mind munkaidőbeli, mind pályázati jellegű anyagi támogatást kapjanak az iskolák.”

„19. A felsőoktatás és a múzeumi szektor együttműködésének erősítése, többek között az egyetemi pedagógiai képzésekbe kerüljenek be a múzeumhasználat módszertani metódusai, induljanak múzeumpedagógiai alapképzési szakok.”

Részvételiség és társadalmi felelősségvállalás 

vezető: Frazon Zsófia 

„15. Társadalmi beágyazottság, a közösségi részvételiség és hozzáférhetőség legszélesebb körű kialakításának támogatása: a múzeum nemcsak raktár, hanem közösségi tér.”

Ha a múzeumokat olyan intézményként gondoljuk el és tartjuk számon, ami a tudomány és a közgondolkodás határán helyezkedik el, akkor egyre inkább érdemes kialakítani egy olyan működést, amiben a részvétel és a részvételiség határozottabb karaktert nyer. Amely intézményben a tudományos gondolkodás mellett a társadalmi megszólalásoknak is szerepe van. Ennek ideális formája együttműködésre épül, és ebből a praxisorientált megközelítéséből dolgozható ki egyfajta nyitott és kritikai muzeológia. Fontos, hogy ez a megközelítés nem szakágspecifikus, tehát nem pusztán a társadalmi vagy a művészeti múzeumok körében alkalmazható, hanem ennél szélesebb és társadalmasítható múzeumi gondolkodás.Fontos kiemelni, hogy ebben a megközelítésben a részvételiség nem elsősorban pedagógiai és oktatási, hanem múzeumtudományi modell, ami viszont nem jelenti azt, hogy a hétköznapi működésben ne kapcsolódna össze a pedagógiai és ismeretközvetítési munkával.

Állományvédelem 

Vezető: Kónya Béla

A közgyűjtemények számára olyan rugalmas, ugyanakkor tudományos alapokon nyugvó műtárgyvédelmi és klímaszabályozási standardok kialakítása szükséges, amelyek egyszerre garantálják a műtárgyak biztonságát és az intézmények energiafelhasználásának csökkentését. Támogatni kell az energiahatékony raktározási rendszerek és a fenntartható kölcsönzési protokollok kialakítását, valamint biztosítani kell, hogy a restaurátorok, műtárgyvédelmi szakemberek minden, a szerzeményezést, a műtárgykölcsönzést és a kiállításrendezést érintő döntési folyamatban érdemi szerepet kapjanak.

Fiatal múzeumi szakemberek perspektívái

Vezető: Bazsó Borka

A fiatal múzeumi szakemberek szakmai integrációjának és hosszú távú megtartásának érdekében támogatni kell a mentorprogramokat, a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolódási lehetőségeket, valamint az innovatív és interdiszciplináris projektekben való részvételt. Fontos, hogy a pályakezdő szakemberek, muzeológusok, kurátorok és múzeumpedagógusok érdemi szerepet kapjanak az intézményi és szakmai döntéshozatali folyamatokban, biztosítva ezzel a generációs tudásátadást és a múzeumi szféra megújulását. A múzeumi szakma jövője szempontjából kiemelt jelentőségű olyan nyitott és együttműködésre épülő szakmai közeg kialakítása, amely teret ad az új módszertani megközelítéseknek és a fiatal szakemberek kezdeményezéseinek.